Szétesik a kedvenc együttesem

Van egy kis zenekar, akik élő zenét játszanak. Hétvégente, egy kis pubban, ahol olyan emberek jönnek össze, akik szeretik az élő zene hangulatát, és a régi zenéket.Te szereted az élő zenét?

A zenei stílus változása

Emlékszem, mikor gyerek voltam, kamasz időszakra, hogy a tini együtteseket szerettem. Persze a fiú bandákat, a nyálas zenéikkel. Aztán ahogyan telt az idő, úgy változtam én is, és a stílusom is. Volt amikor a house felé hajlottam, de némelyik rock zenét is szerettem, szóval elég minden evő voltam.musician-664432_1280

Most, a harmincasok küszöbén, az élő zenét szeretem. A csajokkal sokszor járunk el oda szórakozni, ahol ilyen zenék szólnak. Sajnos egyre ritkábban tapasztalom, hogy kisebb zenekarok játszanának ilyesmi stílusban.

Csaj bulik

A csajokkal egy munkahelyen dolgozunk. Van akivel már öt éve is egy helyen vagyunk, így azért elég jó kapcsolat alakult ki. Mivel ötünk közül négyen facérok vagyunk, így sokszor összejövünk kisebb nagyobb csaj bulikra. Addig sem bánkódunk, majd csak egyszer szembe jön, a nagy Ő.

Van egy kedvenc zenekarunk, 4 játszanak együtt. 3 fiúból, és egy lányból áll a csapat. Nagyon jól tudnak játszani, szeretem őket hallgatni, de sokszor ropjuk a táncot is rájuk.

Sajnos már nem sokáig, mert a lány kilép egy időre a csapatból. Persze nem biztos, hogy véglegesen, de megszűnt a munkahelye, és valamit ki kell találnia. Az egyik ismerősén keresztül felkereste ezt a céget, hogy keressenek neki szobalány állást Ausztriában. Ők ezzel foglalkoznak, így gyorsan fognak neki találni. Sokat nem beszéltünk erről, mert annyira nem akartam faggatózni, de szomorú voltam miatta. A fiúk mások lesznek Liza nélkül.

Ilyen az élet

Sajnos soha nem könnyű senkinek. Ahol pedig a szülők nem tudnak segíteni a gyermeküknek akár felnőtt korukban is, ha szükség lenne rá, még nehezebb. Főleg, ha a gyereknek kell segíteni a szülőknek, az meg aztán pláne nehéz. Persze mint minden tisztességes gyermek, megpróbál mindent, de a mostani anyagi helyzetben, mindenkinek nehéz.

meg értek mindenkit, aki úgy dönt, hogy külföldre megy dolgozni, hiszen, az ottani kereset sokkal több a miénknek, így könnyebb a boldogulás is.

Én szerencsés vagyok, mert a szüleimnek jó állása van, és ha segítségre szorulnék, akkor tudnának segíteni. Persze szeretnék a saját lábamon állni, még nem is kellett kérnem tőlük segítséget, de jó tudni, hogy a biztos támasz ott van, ha kell.